Háttér és cél: A súlyos agysérült betegek tápláltsági állapotának felmérése, a kezeléséhez szükséges egyéni táplálásterápia kialakítása és eredményességének vizsgálata a korai neurorehabilitáció során.
A vizsgálat alanyai: Súlyos agykárosodást szenvedett 73 beteg, 47 férfi és 26 nő, átlagéletkoruk 36 év (17–78, SD=15,54).
Módszer: Prospektív leíró vizsgálat egy centrumban. A vizsgált változók az Eredmények részben kerülnek részletezésre.
E
redmények: A rehabilitációt igénylő súlyos agysérülést döntően trauma (59), kisebb részben stroke (12) és anoxia (2) okozta. Az agykárosodás kialakulásától a rehabilitációra történő felvételig átlagosan 49 nap telt el (10–252, SD=43), a rehabilitációs felvételi Glasgow Coma Scale értéke átlagosan 10 (SD=2,683) volt. A hozott zárójelentések 65%-a tartalmazott információt a betegek táplálásról. A betegek felvételekor a testtömegindex átlagosan 21,3 (12,3–46,4, SD=5,663), a Nutritional Risk Screening értéke 5,35 (2–6, SD=1,133) volt. A korai részlegre érkezéskor a betegek 30%-ánál észleltek táplálással kapcsolatos problémát (diszfágia, obstipatio, diarrhoea, atonia, hányás). A részlegen a betegek egyéni táplálásterápiában részesültek. Az átlagos ápolási idő 48 nap (8–177, SD=34,62) volt. A korai részlegről a rehabilitációs osztályra 54, ápolási osztályra 11, otthonába 4, intenzív osztályra 2, idegsebészetre 2 beteg került. A távozási átlag testtömegindex 21,4 (13,5–46,6, SD=5,46), a Nutritional Risk Screening 3,95 (1–6, SD=1,53). A korai rehabilitáció eredményeként a Functional Independence Measure átlagértéke 24-ről (17–85, SD=12,2) 48-ra emelkedett (18–109, SD=26).
K
onklúzió: A felvételi tápláltsági állapot felmérése és az egyedi táplálásterápia kialakítása nélkülözhetetlen része a súlyos agysérült betegek rehabilitációjának. Neurorehabilitációra érkezéskor a betegek tápláltsági állapota nem optimális és a dokumentációjuk sem tartalmaz megfelelő információt a táplálásról. A korszerű dietetikai módszerek alkalmazása és dokumentálása szükséges a táplálásterápia eredményességének biztosításához és a sikeres rehabilitációhoz. O
bjectives: Assessment of nutritional status of patients with severe brain injury, development of individual nutritional therapy, examination of its effectiveness during early neurorehabilitation.
Patients: Patients with brain injury, 47 men and 26 women, with a mean age of 36 years (17–78, SD=15.54).
Method: Monocentered prospective descriptive study. Examined variables are detailed in the Results section.
R
esults: Severe brain injury requiring rehabilitation was predominantly caused by trauma (59), partially by stroke (12) and anoxia (2). On average, 49 days elapsed between the brain damage and admission to the early rehabilitation unit (10–252, SD=43), and the mean Glasgow Coma Scale was 10 (SD=2.683) at the time of enrollment. 65% of the final reports contained information about nutrition therapy. At admission, the mean Body Mass Index was 21.3 (12.3–46.4, SD=5.633) and the Nutritional Risk Screening was 5.35 (2–6, SD=1.133). At the time of admission to the early rehabilitation ward nutritional problems were observed in 30% of patients (dysphagia, obstipation, diarrhea, atonia, vomiting). Individual nutritional therapy was performed during rehabilitation. The mean length of stay was 48 days (8–177, SD=34.62). Most of the patients (54) were discharged to the rehabilitation department, 11 to the nursing department, 4 to home, 2 to intensive care unit and 2 to neurosurgery. The mean Body Mass Index was 21.4 (13.5–46.6, SD=5.46) and the Nutritional Risk Screening was 3.95 (1–6, SD=1.53) at the time of discharge. As a result of early rehabilitation, the mean Functional Independence Measure increased from 24 (17–85, SD=12.2) to 48 (18–109, SD=26).
C
onclusions: Assessment of nutritional status at the time of admission and developing individual nutritional therapy is an essential part of rehabilitation treatment for patients with severe brain injury. At the time of admission nutritional status of the patients is not optimal, and medical reports had no adequate information about nutrition therapy. The effectiveness of nutrition therapy cannot be ensured in the rehabilitation department and successful rehabilitation cannot be performed without the use and documentation of modern dietetical methods. |
